A hagyományos energiahordozókkal való takarékoskodás és a környezet károsító tényezők mérséklése érdekében évről-évre növelni kell a megújuló energiahordozók felhasználásának arányát. A megújuló energiahordozók-felhasználás növelése az Új Magyarország Fejlesztési tervben kiemelt fejezetet is kapott.

“Növelni kell a (helyi) megújuló forrásokból származó energiatermelés, elő kell segíteni az energetikailag hatékonyabb technológiák elterjedését és a lakossági energiafelhasználás racionalizálását, a beruházási támogatások mellett a szabályozás változtatásával is.”

“A megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése – a biodiverzitás megõrzése mellett – a fenntartható fejlődés elveivel összhangban, helyi jelleggel, kisléptékű megoldásokkal, elsősorban a biomasszára támaszkodhat.”

Várhatóan ennek a programnak a megvalósításához, az elkövetkező években, jelentős összegeket lehet majd pályázati úton elnyerni helyi beruházások megvalósítására, az energetikai rendszerek felújítására és korszerűsítésére.

Ezeknek a pályázatoknak az elnyeréséhez igyekszünk olyan szakmai hátteret, technikai felszereltségben való eligazodást biztosítani, ami a pályázat elnyerésének esélyén túl a hosszú távú alkalmazás gazdaságosságát is szolgálja.

A szalma felhasználása,  brikettálása, pelletálása:

A mezőgazdaságban keletkező szalma kisebb részét lehet felhasználni energetikai célra. Azokban az országokban, ahol ez a felhasználási mód már nem újkeletű, ott is csak egy kisebb hányadát hasznosítják ezen az ágon.

További hasznosítások: elsősorban, nagyobb része szecskázva visszakerül a talajba, a talajerő javítására

az állattartásban alomként,

gombatermesztésnél,

és a gabonaszárításhoz fűtésre

A fennmaradó, mezőgazdasági hasznosításra már nem szükséges részt lehet energetikai célra különféle formában felhasználni.

Az egyéb felhasználási területekre be kell a szalmát szállítani. A bálázás típusától, nedvességtartalmától, méretétől, tömegétől függően lehet megválasztani a szállítási lehetőséget.

A talajerő fenntartásához beszántásra kerülő szalma mennyiségét meghatározza az adott talaj szén tartalma. A művelés során ugyanis a növények a vegetációjuk során CO2 formájában kivonják a talajból a szenet. A hiányzó szén visszapótlására részben a művelés során betakarításra kerülő növény visszamaradó részeit, hulladékát, maradványait beszántják, továbbá szerves ( állati eredetű) trágyával egészítik ki.

1 GJ energia előállításával szénből ca. 100 kg CO2 kerül a levegőbe.

Ugyanilyen mennyiségű hő, melyet fából, fa származékaiból vagy szalmából, szalma származékaiból állítanak elő, ez az érték „0” %.

A nagy kérdés, manapság az, hogy mennyi a szükséges és elégséges mennyiség ami még a talajerő pótlására szükséges és mennyi hasznosítható energetikai célra!?

A dilemmát tovább erősíti az a tény, hogy a fához hasonlóan a szalma eltüzelése is CO2 semleges, ezzel a légkör felmelegedését, – remélhetően-talán – késleltetni lehet. Tovább színesíti a képet, hogy általában ezt a tüzelőanyagot lokálisan, a keletkezés helyén hasznosítják, vagy javasolt hasznosítani, így nem rakódik hozzá jelentős szállítási költség, mely szintén a felmelegedést erősíti.

Ez mind azt a cél szolgálja, (szolgálná és erősítené,) hogy az országban több, kisebb kapacitású feldolgozó üzemet célszerű létesíteni, mely a helyi igényeket hivatott kielégíteni.

Ez azonban azt is magával vonzza, hogy a helyi kapacitások hasznosítására olyan tüzelőberendezéseket szükséges telepíteni, melyek képesek károsodás nélkül a szalmából készült pelletet elégetni. A jelenleg forgalomban lévő kazánok zömében fapellet tüzelésre lettek kialakítva, melyek nem alkalmasak a szalma, vagy egyéb lágyszárú pellet eltüzelésére. A dolog nyitja a szalma alacsony hamu olvadáspontjában keresendő, mely megnehezíti az eltüzelést. De nem teszi lehetetlenné. Vannak már olyan, kifejezetten lágyszárú és szalma pelletre kifejlesztett kazáncsaládok is, melyek ennek a célnak megfelelnek.

A szalmát különböző formában lehet tüzeléstechnikai célra hasznosítani:

Szecskázva,

Bálában,

Feldolgozva pelletté,

Feldolgozva briketté

Szecskázva: ez a fajta tüzelési mód kevésbé gazdaságos, mert tömörítés nélkül a hatékonysága jelentősen kisebb, továbbá a viszonylag magasabb nedvességtartalma miatt először a nedvesség párolog el, mely energiát von el, majd ezt követően az anyag elgázosodása, mely valójában az energiát adja. Az elgázosodás során létrejött gázok, mint a metán (CH4) hidrogén ( H4) szénmonoxid és kisebb részben további szénhidrogén származékok adják a felszabaduló energiát égésük során.

A tüzelés során talán a legfontosabb elem az oxigén adagolása, mely nagyban befolyásolja az égés minőségét. Ha az oxigén szabályozása elégtelen, akkor az égés során szénmonoxid, korom, kátrány és egyéb szénhidrogének keletkeznek ezzel együtt romlik a tüzelőberendezés hatékonysága is.

Ellenben egy jól beállított tüzelőberendezéssel ez megakadályozható, így nem jut szénmonoxid a levegőbe. Az oxigén mérése, helyes adagolása akár önmagában 5-10 % hatékonyságnövekedést is eredményezhet.

Brikettálással: A brikettáláshoz némileg magasabb is lehet az alapanyag nedvességtartalma, 20 %-ig. Ugyancsak szükséges hozzá az a bálabontó-aprító, ezt követően a finom aprítás. Célszerű a gyártásba beiktatni egy tárolót, mely biztosítja a kapacitásnak megfelelő alapanyag adagolást. A brikettprésben van egy elő deponáló, ahonnan a préscsatornába kerül az alapanyag. A csigás présen átnyomva az anyag forrón kerül egy legalább 15, de nagyobb kapacitású gépnél akár 50 m-es hűtőszalagra, ahol egy folyamatos egybefüggő „kígyó” formájában tolja mindig a frissen készült brikett maga előtt a korábbiakat. A hűtőszalagon végig haladva a 6,5-8 cm átmérőjű brikett lehűlik és a csatorna végén különféle módszerrel működő törő vágó szerkezettel a megfelelő méretre törik, vágják. Ezt követően általában raklapra, kötésbe soronként rakják, majd a teljes lehűlést követően zsugor fóliázva szállítják.

A pellettálással előállított tömörítmény („folyékony” szalma) befogadására felkészített jól beállított tüzelő berendezéssel lényegesen kisebb az a káros anyag kibocsátás, mely a levegőt szennyezi, továbbá lényegesen kevesebb hamu is keletkezik az elégetése során.

A szalma pellet általában kötőanyag nélkül, vagy kevés kaolin hozzáadásával készül, – mely a salakosodást gátolja -. Átmérője 6-8-10 mm. Fűtőértéke: 16,3 MJ/kg sűrűsége pedig megnégyszereződik, 550 kg/öntött m3, hamutartalma is csökken, az elégetett anyag mintegy 8-11 %-a.

A legjobb minőségű szalampellet szürke szalmából állítható elő. ( szürke szalma: a tarlón kint hagyják a szalmát míg az eső jól meg nem áztatja, melynek következtében sok káros anyag kimosódik belőle, melynek következtében csökken a korróziós hatása.) Fontos azonban, hogy a bálázott szalma száraz legyen és a bálákat is feldolgozásig száraz helyen tárolják.

A szalmát önjáró szecskázóval felaprítják közvetlenül az aratás után, majd bálázzák. Lehet különféle bálába tömöríteni a szalmát, kis-nagy kocka, kör bála. Az utóbbi időben elterjedtebb a nagy körbála. A szecskázott kör szalma bála sűrűsége elérheti a 165 kg/m3-t, míg a nem szecskázotté 140 kg/m3.

A kocka nagybála 139-140 kg /m 3 míg ugyanez szecskázva 170-190 kg/m3-t is elérheti.

A szecskázott, bálázatlan szalma szállítása nem kifizetődő.

Pellettálás: A pellettálás folyamata a következő: a feldolgozás helyén a szalmabálákat ( vegyük azt az optimális esetet, hogy szárazon bálázták, szárazon tárolták és nem szükséges szárítani, nedvességtartalma 15 % alatt van) bálabontó aprítóval fellazítják, felaprítják és egy tárolóba fújják, ahonnan különféle lehetőséggel( csigával, kaparós padlóval, stb.) továbbítják a pelletpréshez. A pelletprésnek elengedhetetlen, hogy a teljesítményének megfelelő mennyiségű aprított alapanyag kerüljön átadásra. Az előaprított szalma bekerül egy kalapácsos malomba, ahol megtörténik a finom aprítása. Innen elkerül az elődeponálóba. Az elődeponálóból a kényszeretetőn keresztül bekerül a pelletprésbe. A préselés folyamán a szűk préscsatornán való áthaladás következtében a felmelegszik 100 fok közelébe, mintegy megolvad és a benne található cellulóz a nyomás hatására átstruktúrálódik. A présből a forró, még sérülékeny pellet a rezgő hűtőszitára esik ahol továbbítás közben lehűlik és ezalatt az idő alatt ki is keményedik. A folyamat minden fázisában a keletkezett por, anyagmorzsalék elszívásra és visszavezetésre kerül az elődeponálóhoz. Az egész folyamatot egy SPS vezérlés irányítja, mely folyamatosan ellenőrzi az egyes részegységeket. Szükség esetén azonnal beavatkozik és leáll, ha valami meghibásodik.

A kész termék elvezetésére többféle megoldás is kínálkozik, ez függ a felhasználás tárolás módjától. Lehet azonnal zsákolni big-bagba, vagy 10-12-05-20 kg-os zsákokba lehet ömlesztve tárolóba vezetni. Ez mind a felhasználási lehetőségek függvénye.

Az általunk ajánlott présgép ( svájci Friedli tervezés, német gyártmány) a teljes technológiát tartalmazza a kalapácsos malomtól a hűtőszitáig.

A pelletről

A pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik. Ezáltal a fa, szalma mintegy “folyékonnyá” tehető, ami az alapja az automata, teljes komfortot biztosító fűtőberendezéseknek! A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez.

	Fa-pellet	Energiafű-pellet
Fűtőérték (MJ/kg):	18,5	ca. 17-19,5
Fűtőérték (kWh/kg):	5,1	ca. 4,5-5,5
Hamutartalom (%):	0,5-1	7,5-11

Energiahordozóként világszerte leginkább a fafeldolgozó iparban keletkező gyaluforgács és fűrészpor hulladékot hasznosítják pelletálás révén.

A fa pellet nagy fűtőértékû, könnyen tárolható és szállítható, tiszta tüzelőanyag.

Miután a fa, mint alapanyag véges, ezért a nyugati gyártók figyelme is egyre inkább az egyéb, mezőgazdasági melléktermékként keletkező anyagok pelletté préselése felé fordult. Egyre több és jobb olyan tüzeléstechnikai berendezés is kerül a piacra, melyek alkalmasak a lágyszárú pellet elégetésére is.  pl. Ala Talkkari stoker kazán kombináció.

Összehasonlitás

2,5 to pellet	1 t könny fűtõolaj		12.750 kwh
1 m3 pellet		650 kg	3200 kwh
1 kg pellet			4,7-5 kwh
2 kg pellet	1 l fűtőolaj
2 kg pellet	1 m3 földgáz

Éves pelletszükséglet

1 kw fűtési teljesítményhez

kb 0,65 m3 pellet / év

kb 420 kg pellet / év szükséges

Milyen fűtési teljesitményű kazánt válasszunk?

Rosszul szigetelt ház	max 140 m2 fûtött terület	12 kw
Új ház	max 170 m2 fûtött terület	12 kw
Alacsony energiaigény	max 240 m2 fûtött terület	12 kw
Rosszul szigetelt ház	max 160 m2 fûtött terület	15 kw
Új ház	max 220 m2 fûtött terület	15 kw
Alacsony energiaigény	max 300 m2 fûtött terület	15 kw
Rosszul szigetelt ház	max 230 m2 fûtött terület	23 kw
Új ház	max 300 m2 fûtött terület	23 kw
Alacsony energiaigény	max 400 m2 fûtött terület	23 kw

Természetesen a vásárlás előtt épületgépész tervezővel a konkrét épület hőigényét pontosan kiszámolva kell a teljesítményt megválasztani!

Forduljon megbízható szakemberhez!

Összehasonlító táblázat a különbözõ tüzelőanyagokról MJ/kg                           kWh/kg 1kW h = 3,6 MJ
Olaj	35	10
Gáz	38,8/m3	11,1/m3
Fa pellet	18,5	5,1
Energiafű pellet	17-19,5	4,5-5,5
Fa apríték	12-16	3,5-4,5 H2O tartalom!
Tüzifa	14,5-16t	4,5 fenyõ 15% H2O tartalommal
		4,3 nyír 15% H2O tartalommal
		4,2 tölgy 15% H2O tartalommal
		4,1 nyár 15% H2O tartalommal
		4,0 bükk 15% H2O tartalommal
repce	26,5	7,35
árpa + gabona átlag	18,0	5,0